A légkondicionáló technológiát manapság a legtöbb esetben a lakosság kényelme érdekében használják. Legyen szó autó vagy akár a lakásunk hűtéséről.
Ezt a korszakalkotó technologiát eredetileg bizonyos gyári folyamatok elősegítésére hozták létre.
Érdekesség:
A világ legelső klímaberendezését egy brooklyni gyárban, egy nyomdában telepítették a megfelelő hőmérséklet és páratartalom elérése céljából.
Az eljárások során sűrűn kellett papírt cserélniük, a páratartalom változása pedig a színek elmosódását eredményezték. Ezek hibák megszűntetése érdekében kértek fel egy szakembert Willis Haviland Carriert, hogy megoldást találjanak a folyamatos problémákra.
A legelső légkondicionáló berendezés 211 Kw teljesítményű volt, amely semmiképp sem mondható energiagazdaságosnak. Ez a légkondicionáló berendezés stabil 27 Celsius fokos hőmérsékletet és 55% – os páratartalmat biztosított a nyomda üzemi részén.
A légkondicionáló berendezés egyik felét hideg kútvízzel, másik felét pedig egy úgynevezett párolgási hűtés technológiával tartották folyamatos kontroll alatt.
Ez a technológia akkoriban még korántsem mondható tökéletesnek, mégis néhány éven belül (1906 -ban) szabadalmaztatták. Ezt követően kezdett el terjedni első körben a gyárak üzemi részén, majd a mozikban is.
A 21. században bátran kijelenthetjük, hogy szinte minden második ember használ valamijen formában légkondicionáló berendezést.
Statisztikák szerint 2019 ben több mint 1,9 milliárd klímaberendezést telepítettek a világban lakossági célra. (Ennek közel 50% -át Kína és az USA területén telepítették)
A tapasztalatok alapján az elmúlt évek egyre forróbb nyarainak köszönhetően a kereslet is exponenciálisan megnőtt a klímaberendezések után.
